3. R É S Z
ALLERGIA, ASZTMA, vízhiány és valami más
Az asztma és az allergiák jelzik, hogy a testnek megnövekedett idegingerület átvivő hisztamin termeléshez kellett folyamodnia.
A hisztamin a szervezetben a vízanyagcsere és elosztó érzékelő-szabályozója. Az asztmások tüdőszöveteinek hisztamin szintje megnövekszik és ez szabályozza a hörgő izmok összehúzódását. A párolgásos vízvesztés egyik fő helye a tüdőben van, tehát az összehúzódott hörgők csökkent vízveszteséget jelentenek a lélegzés során - a test egy egyszerű természetes manővere a vízvisszatartás.
A hisztamin - eltekintve a vízszabályozó szerepétől - egy olyan szer, ami az antibakteriális, antivirális és antiidegen anyag védelmi rendszeréért felelős a testben.
A test egy dehidratált állapotában, addig a pontig, ahol a hisztamin vízszabályozó hatása túlzott mértékűvé válik, a hisztamin termelő sejtek egy immunrendszeri aktiválása többlet mennyiséget termel, amit más feladatok céljaira tárolnak.
Egy állatkísérletben kimutatták, hogy a hisztamin termelés a hisztamin termelő sejtekben a napi vízbevitel növekedésére csökken. Mindkét folyamatot (hisztamin termelést és aktivitást) a NAPI vízfogyasztás azonnali növelésével kell szabályozni. Mennyi az annyi? Lásd az 1. RÉSZ.-ben!
Tehát, ha asztmától vagy allergiától szenvedünk, NÖVELJÜK meg vízfogyasztásunkat !
Ne felejtsük el, ha a koncentrált vér eléri a tüdőt, a helyi hisztamin termelés természetes és önműködő folyamat. Ennek MEGNÖVEKEDETT felszabadulása segíti elő a hörgők összehúzódását.
Az asztma egy másik nagyon fontos tényezője = a SÓ szerepe. Amikor vízhiány lép fel, a test elkezdi visszatartani a SÓT. A sóhiány egyik tünete az izületi gyulladások megjelenése. Néhány emberben a sószabályozás nem kielégítő. Erre a problémára pedig csak ráadás a sómentes diétákról szóló hibás tanítás.
A SÓ egy TERMÉSZETES ANTIHISZTAMIN.
Az allergiás embereknek a sóbevitelüket meg kellene kicsit növelni, hogy MEGELŐZZÉK a TÖBBLET HISZTAMIN termelést.
A VÍZRE a TÜDŐNEK van szüksége, hogy az állandóan cserélődő levegővel szemben nedvesen tartsa a TÜDŐ felületét. Ha keveset iszunk, a dehidratációs állapotban NYÁLKATERMELŐDÉS véd a kiszáradástól. Az asztma első állomásán TÖBBLET NYÁLKA KIVÁLASZTÓDÁS védi a szöveteket. De egy idő után TÚL SOK NYÁLKA választódik ki és ott is marad, gátolva ezzel a légutak normális levegőcseréjét és a légzést.
A nátrium SÓ (pl: konyhasó nátrium tartalma) TERMÉSZETES NYÁLKATÖRŐ és normális esetben a nyálka eltávolítása miatt történik meg a kiválasztása. Gondoljunk a tengeri sós inhalálókra, vagy a torokgyulladásnál a meleg sós víz előnyös fogyasztására.
A SÓ FELBONTJA, MEGLÁGYÍTJA a NYÁLKÁT a tüdőben, visszaadja a víztartalmát és hozzájárul a légutakból való eltávolításához. (=természetes köptető).
A testnek előbb meg kell bizonyosodnia, hogy elegendő só és víz áll rendelkezésre, mielőtt ellazítja a hörgő összehúzódásokat és a nyála elég lazává, híggá válhat a kiválasztásra.
Az asztma a test fiziológiai idomulása a só - és vízhiány állapotához. Bármikor kiújulhat, ha nem szánunk elég figyelmet a VÍZ és a SÓ megfelelő bevitelére. Egy csipet só a nyelvre, miután megittuk a vizet és elhitettük az aggyal, hogy sok só érkezett a szervezetbe, amely elkezdi ellazítani a hörgőket.
REFLEXPONTOK az ARCON ALLERGIA esetén
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése